"Tudtad, hogy...?"

...egy parf�m �ltal�ban 30-100 f�le anyagot tartalmaz, de van 250, s�t ak�r 350 komponens� formula is!

...Egyiptomban a parf�mtart� ed�nyekr�l m�r a Kr.e. IV. �vezredb�l is ismer�nk adatokat. A leg�sibb parf�m formula a bizonyos Kyphi, �sszet�tel�hez t�bb mint 60 f�le arom�t haszn�ltak!

...minden embernek saj�tos, specifikus illata van. A b�r tulajdons�gait�l, a t�pl�lkoz�st�l �s az �letvitelt�l is f�gg. Az a parf�m, mely az egyik felhaszn�l�n fantasztikus illatot �raszt, a m�sikn�l teljesen m�sk�pp nyilv�nulhat meg!

...a g�z-f�zis� chromatogr�fia seg�ts�g�vel kb. 100.000 illatot k�l�nb�ztethet�nk meg!

...800 kg, azaz 8 milli� darab j�zmin sz�ks�ges 1kg j�zminolaj el��ll�t�s�hoz!

Legy�l a szerkeszt�nk!

Vannak �rdekes, hasznos inform�ci�id, h�reid az illatok vil�g�b�l?  Nagyon sz�vesen fogadjuk ha megosztod vel�nk, hogy tov�bb�thassuk ebben a rovatban! Legy�l a szerkeszt�nk! �rj (a forr�st is megjel�lve) a "Hozz�sz�l�sok"-ba, vagy az al�bbi c�mre:  fmclub@gmail.hu !

Egy kis t�rt�nelem...:

Mi is az a parf�m?

 A latin "per fumum" kifejez�sbõl ered, ami annyit tesz: "A f�st�n �t", vagy "F�st r�v�n." Ugyanis a parf�m r�gi form�ja nem volt m�s, mint illatos f�st (t�mj�n) amelyet f�st�ldozatok bemutat�s�hoz �s a halottak bebalzsamoz�sakor alkalmaztak, k�b�t� illattal megt�ltve a levegõt. M�r ezer �ve k�l�nleges metszett �vegcs�ket k�sz�tettek az illatszerek m�lt� t�rol�s�ra, melyet a mai kozmetikai ipar a t�k�lyig fejlesztett.

A parf�m b�d�t� �s izgalmas, erotikus �s cs�b�t�, amelyben egyes�l a term�szet �s a modern vegy�szet megannyi titka. A finom illatszerekben gy�m�lcs�k, vir�gok, moh�k, k�l�nleges k�rgek illata keveredik egym�ssal, saj�tos, ut�nozhatatlan harm�ni�t alkotva. A parf�m�k t�rt�nete �tezer �vn�l is r�gebbre tekint vissza. Az elsõ parf�mfajta a t�mj�n volt, ennek �des illat�val j�rtak az emberek az istenek kedv�ben.A perzs�k megaj�nd�kozt�k a vil�g sz�p h�lgyeit �s f�rfi�it a parf�m�kkel �s ezzel hadj�ratot ind�tottak a testszag ellen. Miut�n az arabok bevezett�k a kozmetik�ba az alkoholt, az illatos vizek az eg�sz iszl�m vil�gban elnyert�k a gazdag h�zak urainak �s a h�remek h�lgyeinek kegy�t. A r�gi Germ�ni�ban megel�gedtek a ny�rfav�zzel �s a gy�gyf�vekbõl nyert fõzetekkel. Az ink�k halottaikat illatkivonatokkal bebalzsamozt�k, az azt�kok pedig erõs illatszerek bel�gz�s�vel v�geztek aroma ter�pi�t. Mind kedveltebbekk� v�ltak az illatos vizek a vil�gon. 1189-ben Szaladin szult�n k�vete �tj�n egy hord�cska p�zsm�t k�ldetett a kelet-r�mai cs�sz�rnak, mint a legdr�g�bb aj�nd�kot. A parf�m ezzel megh�d�totta Eur�p�t �s a vil�got. A kiv�lts�gosok h�res parf�mgy�rt�kt�l v�s�roltak magunknak illatot.
A XVI. sz�zadban �lõ, h�res olasz illatszer�sz, Mauritius Frangipani oldotta fel elõsz�r �getett szeszben az illatanyagokat. �gy õt tekinthetj�k a mai parf�m sz�lõatyj�nak. A r�gi idõkben az emberek - m�r akik tehett�k - m�rt�ktelen�l b�ntak az illatszerekkel: illatos�tott v�zben f�r�dtek, test�k�n, hajukon k�v�l illatos�tott�k az �gyaikat, a h�zukat, a hint�jukat, sõt m�g a lovaikat is. Az illatszer�sz igen megbecs�lt szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikusok �s m�s tud�s emberek gyakoroltak. Teltek az �vek, �jabb �s �jabb illatkompoz�ci�k jelentek meg.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a parf�m�k v�s�rl�i c�lcsoportja a munk�snõ lett. A szocializmusban a Krasznaja Moszkva k�lnik illata terjengett k�z�p-Eur�p�ban. Ami egykor �ri kiv�lts�g volt, m�ra minden nõnek term�szetes.
 

A kezdetekt�l napjainkig

 A k�z�pkorban a n�v�nyeket fertõzõ betegs�gek megelõz�s�re haszn�lt�k, m�g keleten a parf�m�k ink�bb �rz�ki �r�m�k �g�ret�t hordozt�k. Az Egyh�z el�t�lte az alkimist�kat. Ezen idõszak alatt a keresztes lovagok �j alapanyagokat �s illat elõ�ll�t� technik�kat hoztak keletrõl. A k�naiak �s arabok nyom�ban j�rva az eur�pai alkimist�k is r�tal�ltak az etil alkoholra �s a desztill�ci�ra. Marco Polo utaz�sai hatalmas l�k�st adtak a fûszerkereskedelemnek. �gy hitt�k, hogy a kellemes illatoknak fertõtlen�tõ hat�suk van �s megv�denek a j�rv�nyokt�l. A gazdagok “illat labd�kat” hordtak magukkal melyet p�zsm�val, �mbr�val vagy arom�s gyant�val t�lt�ttek. Az illatok haszn�lata �j �letst�lust vezetett be. A k�ltõk szenved�lyesen �nnepelt�k a nõiess�get. Az Egyh�z szigor� figyelmeztet�se ellen�re a korabeli h�lgyek �s urak illatos f�rdõket vettek, hogy elmer�lhessenek az �rz�ki �lvezetekben.
 A Renesz�nsz idõszak alatt kir�lynõk �s kurtiz�nok versengtek az elsõ it�liai alkimist�k �ltal elõ�ll�tott titkos k�pletek megszerz�se �rdek�ben �s felfedezt�k az �zsi�b�l �s Amerik�b�l behozott illat alapanyagokat. A renesz�nsz �j �letszeml�letet hozott. �p�t�szek, m�rn�k�k, mûv�szek �s tud�sok utazgattak szerte Eur�p�ban. A hatalommal, p�nzzel b�r� patr�nusok hat�s�ra a mûv�szetek felvir�goztak. Az elsõ k�miai �rtekez�sek elkezdt�k kiszor�tani az alk�mi�t �s annak receptjeit. Vasco de Gama, Columbus, Magell�n, mind h�res felfedezõ, �j alapanyagokat hoztak Amerik�b�l �s Indi�b�l : kaka�t, van�li�t, Peru balzsamot, doh�nyt, borsot, szegfûszeget, kardamomot ... Az udvarban h�res kurtiz�nok �s befoly�sos asszonyok versengtek egym�ssal a sz�ps�g … vagy a m�rgek titk�nak megszerz�s��rt. A spanyol �s olasz parf�mk�sz�tõk elhagyt�k haz�jukat (�s a Medici csal�dot) �s �zletet nyitottak P�rizsban. A parf�mmel illatos�tott kesztyûk hamarosan eg�sz Franciaorsz�gban elterjedtek.
 A klasszicista idõkben Versailles-ban az illatok kultusza m�mor�t� magass�gokba emelkedett. A kesztyû-, illat- �s p�derk�sz�tõk sz�vets�gbe t�m�r�ltek, �s egy�tt fejlesztett�k tov�bb tud�sukat. Versailles lett a vil�g�t�torony, dikt�lva a divatot, szok�st �s praktik�kat. N�gy �v alatt a Napkir�ly csak egyszer f�rd�tt! Mindenki �polatlan volt, �gy a f�rfiak �s nõk t�lz� mennyis�gû parf�m�t �s kozmetikumot haszn�ltak. A Parlament felhatalmazta a kesztyûk�sz�tõ mestereket a parf�mk�sz�tõ titulus haszn�lat�ra, melyet k�sõbb "p�derk�sz�tõre" m�dos�tottak. Montpellier �s Grasse versengtek az olyan medicin�lis n�v�nyek kult�r�j�nak megteremt�s��rt, mint a szegfû, viola, j�zmin, r�zsa, tubar�zsa �s leander.
 A felvil�gosod�s kora. Frizur�k, make-up �s parf�m. Ezen idõszak alatt a nõk lelkiismeretesen k�vett�k a cs�b�t�s k�dex�nek mesterfog�sait �s meghajtott�k fej�ket a divat �nk�nyuralma elõtt. XV. Lajos udvar�t csak “parf�m udvarnak” h�vt�k. A parf�m�k naponk�nti v�lt�sa k�telezõ volt. WC ecetek kezdtek elterjedni. Ez volt a gondtalan boldogs�g �s �nnepl�s kora, melynek k�zpontja Marie Antoinette volt. A magazinok �s �js�gok szolg�ltak a nõi elegancia k�nonj�nak meghat�roz�ik�nt, melyet azt�n k�nos pontoss�ggal tartottak be. A higi�nia �jra divatba j�tt. Az illat�zl�s t�bb kifinomult kompoz�ci�t hozott l�tre, mely nagyban hozz�j�rult az elsõ h�res p�rizsi illath�zak j�vedelmezõs�g�hez. A Grasse vegy�szek j�l prosper�ltak. Siker�lt tov�bbfejleszteni�k a vir�gillatos�t�s �s desztill�l�s technik�it. K�lnben Jean-Antoine Farina elind�totta az "Eau de Cologne"-t.
El�rkezett a romantika kora. A nap�leoni idõkben a birodalom �s az udvar t�lz�sai v�get �rtek. A romantikus kor vir�gszerû h�lgyei visszafogottabb illatokat kerestek, mely jobban kifejezte egy�nis�g�ket. 1789 – ebben az �vben a puskapor illata lengte be a francia forradalom hajnal�t. Az illatokat len�zt�k. Visszat�rt�k a Konzuls�g �s Cs�sz�rs�g idej�re tehetõ. Az uralkod�nõ, Josephine, vagyonokat k�lt�tt egzotikus illatokra, Nap�leon pedig szinte f�ggõs�gbe ker�lt az eau de Cologne-nal val� massz�zzsal. A brit higi�nikusok �jra�lesztett�k az illatos f�rdõk n�pszerûs�g�t. A romantikus kor alatt a nõk elvesztett�k �rdeklõd�s�ket a smink �s az erõs illatok ir�nt. �br�ndosak �s s�padtak voltak, kez�kben enyh�n illatos�tott zsebkendõvel j�rtak.
 A Modernkorban a XIX. sz�zad v�ge fel� az illatipar egyre ink�bb a k�z�poszt�lybeli h�lgyeket vette c�lba. Feltûntek az elsõ szintetikus illat�sszetevõk. A M�sodik Birodalmat egy r�vid �m intenz�v idõszakra �titatta a vetiver �s a pacsuli. Mindez v�get �rt a sz�zad m�sodik fel�re, mikor is a megerõs�d�tt k�z�poszt�ly kifinomultabb illatok ut�n mutatott keresletet. Vir�gz�snak indult a luxus�ruk kereskedelme �s a parf�mk�sz�t�st egyre ink�bb mûv�szetk�nt tartott�k sz�mon. �j, eredeti illatok tûntek fel, mint a kumarin, heliotropin, van�lia, ionon �s az elsõ aldehidek – ezeket vadonat�j k�miai elj�r�sokkal nyert�k �s megind�tott�k az illatanyagok forradalm�t. Ez volt a modern parf�mk�sz�t�s sz�let�se.

Az FM �let�nek m�rf�ldk�vei

• 1997 - az FM Group sz�let�se
• 2004 - MLM rendszer ind�t�sa
• 2008 - az FM FOR HOME term�kcsal�d megalak�t�sa
• 2009 - elkezdi a m�k�d�s�t a Golden Tulip Alap�tv�ny
• 2010 - l�trej�n az FM Make Up term�kcsoport